Kristina Gorišek Novaković

Fiatal lányként elbűvölt a repülés és a kaland. Sokan azt mondták, hogy a repülés nem való lányoknak, de tudtam, hogy szenvedéllyel és eltökéltséggel minden akadályt le tudok győzni. A pilótaengedély megszerzése csak a kezdet volt; minden repülés megtanított az ellenállásra, bátorságra és megmutatta a világ szépségét felülről.

Kristina Gorišek 1906. december 15-én született Mekinjében, Stična közelében. Nagy házban nőtt fel, ahol bolt és fogadó is volt, és ahol elvégezte az iskolát, és segített édesapjának. De Kristina a szülővárosán kívüli világot akarta felfedezni. Szülei meglepetésére Belgrádba költözött, és a postán kezdett dolgozni. 1930-ban látott egy hirdetést a tartalékos tisztek szövetségétől, amely „lányokat keresett, akik pilóták szeretnének lenni”. Kristina két másik fiatal nővel jelentkezett. Az orvosi vizsgálatok elvégzése és egyéves kiképzés után 1932 novemberében először repült egyedül. Ez nagy dolog volt – először repült egy nő egyedül Jugoszláviában vagy a Balkánon. Akkoriban egész Európában csak 20 vagy 30 nő repült, Jugoszláviában pedig a 2. világháború előtt csak három. A hadsereg bátorságáért érmet adományozott Kristinának a repülése miatt. De nem mindenki volt elégedett Kristina sikerével. Hamarosan akadályokat gördítettek elé. Megtiltották neki a repülést, mert Danica Tomić, a repülőtér parancsnokának felesége szintén a repülőiskola tanulója volt, és első női pilóta akart lenni Jugoszláviában. Amikor Kristina először repült, Danica szinte dühbe gurult az irigységtől. Emiatt Kristina több hónapig nem jelenhetett meg a repülőtéren, amíg Tomić független pilóta nem lett. Kristina nagyon szeretett repülni, és számos repülési versenyen részt vett egész Jugoszláviában. 1933-ban egy Fizir repülőgéppel repült a ljubljanai repülőtér megnyitóján is. Amikor a szülővárosa felett repült, az emberek kifutottak a házakból, hogy integethessenek neki. Amikor megházasodott, kevesebbet repült, és utolsó repülését 1940-ben hajtotta végre. Férje, a biztonságát szem előtt tartva 1947-ben Angliába költöztek. Ott élt egészen haláláig, 1996-ig.